Főoldal

ALGINIT 

FOSSZILIS ALGA BIOMASSZA TARTALMÚ ÁSVÁNYI ANYAG,

TERMÉSZETES TALAJJAVÍTÓ 

AZ ALGINIT TULAJDONSÁGAI:

-Fosszilis (megkövesedett) alga biomasszából és elmállott tufából álló kőzet, amely 4-5 millió évvel ezelőtt keletkezett.

-Magas humusz, mész, agyag, nitrogén, kálium, magnézium és más makro-, mikroelemeket tartalmazó ásványi anyag.

-Olyan biomassza, amely a talajra, a növényekre, emberre és állatra is pozitív élettani hatással bír. Talajjavító hatását teljes körű kísérletsorozattal igazolták. A homokos, laza talajok szerkezetét kedvezően megváltoztathatja, jó hatással van a talaj vízmegtartó képességére, megakadályozza a növények számára szükséges, fontos tápanyagok kimosódását, így segíti elő azok folyamatos tápanyagellátását. Megfelelő mennyiségben és arányban felhasználva jelentősen növelheti a termés mennyiségét és minőségét.  

-Semmiféle kemikáliát vagy adalékanyagot nem tartalmaz, természetes bányászott formájában kerül forgalomba. A kitermelést követően csak fizikai beavatkozással (aprítási, őrlési műveletekkel) teszik alkalmassá a talajjavításra.

-Környezetkímélő földtani képződmény, amelynek semmiféle káros, fitotoxikus hatása nincs.

-Felfedezésének színhelye a Kárpát-medence, ezen belül Magyarország, ahol kitermelése jelenleg is folyik.

-Alginit, melyből a föld összes vagyona 150 millió tonna.

AZ ALGINIT ELEMTARTALMA:

 Az alginit 62 nyomelemet tartalmaz; minden olyan makro- és mikroelem (N; Ca; Mg; Fe; Zn; Cu; Mn; P2O5; K2O; stb.) megtalálható benne, amely a növények fejlődéséhez szükséges. Kémhatása semleges, enyhén lúgos. Vízben mért pH-értéke 7,6. Szervesanyag tartalma elérheti a 19%-ot.

A GÉRCEI ALGINIT BÁNYA A VILÁG ALGINIT VAGYONÁNAK TÖBB MINT 80 %-VAL RENDELKEZIK.

A Gércei alginit vagyon átlagosan 40-80 méteres vastagságú alginit réteg formájában közvetlenül a felszín alatt helyezkedik el. Ennek az alginit rétegnek a geológiai kutatások által behatárolt egybefüggő területe mintegy 200 hektárnyi.

A Magyar Geológiai Szolgálat 1999. június 23-án kelt 338/1999 számú hatósági igazolása alapján a terület alatt mintegy 120 millió tonna ásványvagyon található.

Az alginit mesterségesen előállíthatatlan. Akár növényeknél, állatoknál vagy embernél alkalmazzuk, külsőleg vagy belsőleg, minden esetben erősíti és védelmezi az élőlényeket.

Nem ismerünk a földön még egy ehhez fogható anyagot, amely ennyire komplex módon és az élő szervezetekhez intelligensen alkalmazkodva fejtené ki kedvező hatásait.

Ezért kell a világnak megismernie és egészsége érdekében felhasználnia a Földnek e rendkívüli ajándékát, az ALGINITET.

AZ ALGINIT KELETKEZÉSE 

4-5 millió évvel ezelőtt a Kárpát-medencében, ahol még a Pannon tórendszer létezett, heves vulkanikus jelenségek játszódtak le. Ekkor keletkeztek azok a gyűrű alakú kráterek, a tufagyűrűk, amelyek olyan fontosak voltak az alginit képződése szempontjából. A kirobbant vulkáni kráter vízzel töltődött fel, mely az utóvulkáni működés következtében 12-14 C°-os,- a medence zártsága miatt 3%-os oligohalin – alacsony sótartalmú, 7,6% pH-jú vízzel töltődött fel és tápanyagban gazdag volt. A zárt krátergyűrűben az algák egy ritkán előforduló fajtája (Botryococcus braunii) szaporodott el, majd egyéb lebegő anyagokkal együtt leülepedett a zárt medence aljára. A tufagyűrűbe csak a finoman eloszlott, lebegő állapotban lévő üledékanyag juthatott be. A leülepedett és anaerob körülmények között megkövesült alga-biomasszából alakult ki az a kőzet, aminek a neve ma alginit (amely az olajpalák családjába tartozik).
 

Mint láthatjuk a krátersáncot alkotó bazaltgyűrű eróziója, ezáltal a sokfajta makro - és mikrotápanyag feldúsulása (pl. P2O, 5 Ca, S, Mn, Fe, Cu, K, stb.) a vízi plankton növényzet (algák) nagymérvű elszaporodását idézte elő.

 A kialakult feltételek (pl. a melegvízű, 12-14 C°-os fokos, szénsavas forrás beömlése, így a tó vízének folyamatos felmelegedése, a pH 7,6 stb.) különösen kedveztek a sárgászöld moszatok törzsébe tartozó Botryococcus braunii zöldalgák tömeges elszaporodásának. Eddigi ismereteink szerint az előzőekben felsorolt események egyedülálló, együttes bekövetkezésének, majd ebből fakadóan a Botryococcus Braunni alga elszaporodásának köszönhető az alginit telepek kialakulása. Ezen körülmények kiterjedt előfordulásával nem számolhatunk. Ez is alátámasztja és erősíti azt a tényt, hogy a világ más pontján más hasonló lelőhelyeket, ilyen minőségű olajpalát, vagyis alginitet nem találhatunk.